Ikt. sz.: 6100/9/2006.

Hiv. sz.: 1470-6/2006-0008GYO

Pethőné Kiss Csilla asszony

mb. főosztályvezető

 

Egészségügyi Minisztérium

 

Budapest

 

Tisztelt Főosztályvezető Asszony!

 

A fekvőbeteg gyógyintézetek és a gyógyszertárak által adományként, orvosi mintaként, áru formájában kapott engedményként történő gyógyszerbeszerzés nyilvántartásba vételének és az intézetek ellátás céljára történő gyógyszer kiadásának elszámolására vonatkozó, az Egészségügyi Minisztériumban a tárgyban tartott egyeztetésen felvetett további kérdésekkel kapcsolatban a Pénzügyminisztérium egységes álláspontja az alábbiakban összegezhető.

 

A fekvőbeteg gyógyintézetek állásfoglalás-kéréssel fordultak az Egészségügyi Minisztériumhoz, amelyben alapvetően az alábbi két fő kérdésre várják a választ:

 

- az adományként, árumintaként, áru formájában kapott engedményként (rabattként) beszerzett gyógyszereket hogyan, milyen értékben kell nyilvántartásba venni,

- az így beszerzett gyógyszereknek a gyógyintézetek egyes részlegei (osztályai) számára történő kiadása kötelezettség előirányzat felhasználásnak minősül-e, illetve milyen értékben minősül az előirányzat felhasználásnak.

 

A beküldött állásfoglalás-kérések szerint a korházak úgy ítélik meg, hogy az adományként és árumintaként ingyenesen kapott gyógyszereket nulla értéken kell a nyilvántartásba felvenni, és az osztályokra való kiadáskor is ilyen értéken kell azt előirányzat felhasználásként figyelembe venni. Véleményüket a 34/2000. (XI. 22.) Eü.M. rendelet 7. §-ának (4) bekezdésére és 8. §-ának (1)-(2) bekezdésére, valamint a 64/2003. (X. 31.) ESzCsM rendelet 5. §-ának (3) bekezdésére, továbbá a számviteli törvénynek a beszerzési értéket általánosan meghatározó 47. §-ára hivatkozva kívánják alátámasztani. A hivatkozott Eü.M. rendelet és ESzCsM rendelet előírják, hogy a térítésmentes orvosi mintaként vagy adományként, illetve klinikai vizsgálat céljára beérkezett gyógyszerként beszerzett készletekről külön nyilvántartást kell vezetni az ár megjelenítése nélkül.

 

További problémát jelent, hogy az engedményként (rabatként) kapott gyógyszerkészítmények milyen esetben minősülnek térítés nélküli eszközátadásnak, illetve engedménynek a számviteli és az adójogszabályok értelmében.

 

Felmerül továbbá, hogy amennyiben a térítés nélküli eszközátadásként beszerzett gyógyszereket piaci (forgalmi) értéken kellene felvenni – mint ahogyan ezt a kórházak ellenőrzése során felvetették –, akkor ennek esetét összevetve egy olyan beszerzéssel, amelynek során egy igen alacsony képviseleti értéken (pl. 1 Ft) történik a gyógyszer értékesítése a kórház felé, így ez az alacsony érték lesz a beszerzési érték, meglehetősen ellentmondásos helyzet alakulna ki a készletek értékbeni nyilvántartásában, holott a mögöttes gazdasági tartalom azonos (jelentős kedvezménnyel vagy ingyen átadni az árut).

A felmerült kérdések alapján a következő alapesetek számviteli és adózási szempontból történő kezelését foglaljuk össze:

 

NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

 

1. Térítésmentesen, karitatív célból és „nulla forintos számlával” adományként kapott gyógyszerek

 

- ezekre az áfa-törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja és 43. §-ának (4) bekezdése vonatkozik, ennek megfelelően

- az áfa szempontjából termékértékesítésnek minősülő térítés nélküli eszközátadásként kezelendők,

- áfa kötelesek,

- számlát kell kiállítani róluk, amelyen fel kell tüntetni többek között:

= az adóalapot képező értéket,

= az áfa-t csak abban az esetben kell feltüntetni a számlában, ha azt az átvevőre (a kórházra) áthárítják, az áfa-t egyébként az átadó mindenképpen befizeti az adóhatóságnak,

= szöveges utalást arra, hogy „térítésmentes eszköz átadás” a gazdasági esemény,

- számviteli szempontból a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 50. §-ának (4) bekezdése, valamint a 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 32. § (4) bekezdése a mérvadó, ennek megfelelően

- a kórház térítés nélkül átvett eszközként veszi nyilvántartásba a piaci (forgalmi) értéken az így kapott gyógyszert. (A hivatkozott EüM és ESzCsM rendeletek szerinti nyilvántartás nem a számviteli nyilvántartás része, mert ez utóbbiakról csak a számviteli jogszabályok rendelkezhetnek.)

 

2. Orvosi mintaként ingyen kapott gyógyszerek

 

- ezekre az áfa-törvény áru mintára vonatkozó szabályai – 7. §-ának (3) bekezdése, valamint 13. §-a (1) bekezdésének 25. és 35. pontja – a mérvadók, ennek megfelelően

- vállalkozási célból ingyenesen átadott termék a termék ismertetése kipróbálása céljából,

- az átadás nem minősül termékértékesítésnek,

- nem kell róla számlát kiállítani,

- számviteli szempontból a térítés nélküli eszköz átadás-átvétel szabályai szerint kell eljárni – az 1. pontban ismertetett módon – és a kórháznál piaci (forgalmi) értéken kell felvenni a számviteli nyilvántartásba a

kapott gyógyszert.

 

3. Klinikai vizsgálat céljára beérkezett gyógyszerek

 

- tekintettel arra, hogy a témában az Egészségügyi Minisztériumban tartott egyeztetésen résztvevő intézmények szerint az ilyen gyógyszerek egy része törzskönyvezett, más része még nem, és a piaci (forgalmi) értékük sem meghatározható, mert még kísérleti fejlesztés alatt állnak bizonyos szempontból, továbbá a kórház a vizsgálatokért ellenszolgáltatást kap a gyógyszergyártól, a vizsgálatra kapott gyógyszer azonban nem kerül vissza a megbízó gyógyszergyárhoz – mert a klinikai vizsgálat során felhasználásra kerülnek –, azok számviteli és adózási szempontból való kezelése szakmai egyeztetést igényel a Pénzügyminisztérium és az Egészségügyi Minisztérium illetékes főosztályai, valamint a szakma között;

- a Pénzügyminisztériumon belüli előzetes egyeztetés alapján a gyógyszerkészítmények klinikai vizsgálatra történő átadását/átvetelét az áfa-törvény és a számviteli törvény alapján az alábbiak szerint lehet megítéli (a térítés nélküli átadás/átvétel szabályainak alkalmazására vonatkozó korábbi felvetés elvetése mellett):

- a készítmények klinikai vizsgálatra történő átadására az áfa szempontjából a 2. pontban leírt orvosi mintára vonatkozó szabályok a mérvadók, feltéve, hogy a kórház semmilyen ellenszolgáltatást nem kap a vizsgálatért, függetlenül attól, hogy gyógyszerkészítmény törzskönyvezett már vagy sem;

- ha azonban a kórház ellenszolgáltatást kap a vizsgálatért, akkor az áfa szempontjából nem az árumintára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, továbbá mivel nem kerül sor az átadott terméknek az átadó gazdasági tevékenységéből történő kivonására az áfa-törvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint, – feltéve, az átadás célja az, hogy az átadott gyógyszer kísérletül szolgáljon, ezáltal továbbra is az átadó gyógyszergyártó gazdasági tevékenységét szolgálja – ezért az átadást nem terheli áfa-fizetés; (Ha azonban, a kórház a kipróbálásért, kísérletért cserében gyógyszereket kapna a gyógyszergyártótól, akkor a csere ügylet esete is felléphetne, amelyre más szabályok vonatkoznak. Ezért egyértelműen csak a konkrét ügy szerződéses hátterének ismeretében lehet eldönteni, hogy arra az áfa-törvény mely előírásai vonatkoznak.)

- számviteli szempontból is elfogadható a gazdasági esemény áfa-törvénybeli azon megítélése, hogy az átadás során a készülő gyógyszer nem kerül ki a gyógyszergyártó gazdasági tevékenységéből, pusztán a termék kísérleti fázisában egy „tesztelési munkafolyamaton” megy keresztül, amelynek során felhasználásra kerül (annak sajátos jellegéből adódóan). Ez munkafolyamat az előállítási folyamat részét képezi, amelyre egy külső gazdálkodó szerv (a kórház) szolgáltatását veszi igénybe a gyártó ellenszolgáltatásáért cserébe vagy anélkül. Ezért úgy kell a vizsgálat céljára átadott készítményt tekinteni, mint egy idegen helyen lévő elkészítés – kísérleti fejlesztés – alatt álló terméket, amelyet a gyártó elszámolási kötelezettséggel ad át a kórháznak bizonylatok alapján, a kórház pedig, mint idegen eszközt veszi azt mennyiségi nyilvántartásba pontosan megjelölve annak jellegét és az átadót, továbbá részletes dokumentációt készít annak felhasználásáról a gyógyszergyártó felé a vonatkozó jogszabályok és a közöttük létrejött szerződés szerint. Ha a kórház a vizsgálatot ellenértékért végzi, akkor annak összegét le kell számláznia, feltéve, hogy a szolgáltatás (a vizsgálat) áfa-köteles tevékenységnek minősül, ellenkező esetben a számviteli törvényben előírt szabályoknak megfelelő bizonylatot állít ki róla. Ez utóbbi bizonylatot kell akkor is kiállítani, ha a kórház ellenérték nélkül végzi a vizsgálatot, ez esetben ugyanis – számviteli szempontból – térítés nélküli szolgáltatást nyújt a gyártó részére. A gyártónál a kórháztól igénybe vett szolgáltatás értéke növeli a kísérleti fejlesztés alatt álló gyógyszer előállítási költségét.

[A fenti indokokra való tekintettel, a vizsgálat céljára átadott gyógyszerkészítményre a korábban felmerült térítés nélküli eszköz átadás-átvétel szabályainak alkalmazása nem vonatkoztatható.

Természetesen a klinikai vizsgálat céljára átadott/átvett gyógyszerek adózási és a számviteli szempontból való kezelését alapvetően meghatározza a felek közötti szerződés tartalma, feltételei (amelyek a szakmával való egyeztetés során újabb elszámolási és adózási kérdéseket vethetnek fel, befolyásolhatják vagy megváltoztathatják az előzőekben kifejtett álláspontot)].

 

4. Engedmények

 

a)azonos vagy más gyógyszer (termék) formájában természetben adott azonnali engedmény

- ezekre az áfa-törvény 22. §-ának (4) és (9) bekezdése a mérvadó, ennek megfelelően

= az áfa-törvény 22. §-ának (4) bekezdése szerinti azonnali engedmény nem előre meghirdetett feltételek alapján adott engedmény, hanem a szerződés megkötésekor a felek általi megállapodáson alapul, például „X” darab gyógyszer áráért „X” + 10 darab gyógyszer vagy „X” darab „A” gyógyszer áráért „X” darab „A” + „Y” darab „B” gyógyszer kerül átadásra,

= az áfa-törvény 22. §-ának (9) bekezdése szerinti azonnali engedmény előre meghirdetett szempontok szerint adott engedmény, amelynek során a termék (gyógyszer) ellenértékért történő értékesítéséhez ajándékot kapcsolnak (az ajándék ugyanazon gyógyszerben, más gyógyszerben vagy más termékben is megtestesülhet), vagy pontgyűjtést kínálnak (általában a korábbi vásárlások gyakorisága és értéke alapján) és az adott értékesítés során a már összegyűjtött pontok alapján előre összeállított katalógusból történhet vásárlás ingyen, vagy kedvezményesen,

- ilyenkor a térítés ellenében történő gyógyszereladás termékértékesítésnek minősül,

- de az áruban adott engedmény a térítéses értékesítésnél áfa-alapot csökkent,

- az eredeti számlában adják az engedményt, amelyben fel kell tüntetni többek között

= a térítés ellenében adott gyógyszer árát és áfa összegét,

= az engedményként adott gyógyszer árát és áfa összegét,

= negatív tételként, mint engedményt, az engedményként adott gyógyszer árát és áfa összegét,

- nem feltétel azonban, hogy fizikálisan akkor adják át az engedményként szolgáló gyógyszert, amikor a térítés ellenében átadott gyógyszert, de követelmény, hogy az eredeti számlán mindkét termék szerepeljen,

- további fontos feltétel, hogy a természetbeni engedmény címén adott gyógyszer értéke nem érje el a térítés ellenében adott gyógyszer árát, annál mindenképpen alacsonyabb kell legyen,

- számviteli kezelésük szerint,

= ha azonos gyógyszerben adott az engedmény, akkor a fizetett ellenérték oszlik meg darabarányosan az összesen beszerzett készletre, így minden egyed – beleértve a térítés ellenében és az engedményként kapott gyógyszert egyaránt – beszerzési értéke csökken és azonos lesz,

= ha más gyógyszerben (termékben) kapott az engedmény, akkor a természetbeni engedményként kapott gyógyszer a teljes számla szerinti értékén kerül nyilvántartásba, míg az ellenértékért kapott gyógyszer az engedménnyel csökkentett beszerzési áron kerül nyilvántartásba.

 

b) utólag adott engedmény

 

- A klasszikus utólag adott engedmény, amely a korábban beszerzett készlethez közvetlenül hozzárendelhető, és általában a szerződéstől eltérő teljesítés miatt, vagy minőségi kifogás miatt, vagy a szerződés módosítása miatt adja azt az eladó a vevőnek.

- Erre az engedményre az áfa-törvény 22. §-ának (5) bekezdése vonatkozik és helyesbítő számlát kell róla kiállítani, amelyben fel kell tüntetni a „természetben adott engedményként” szolgáló gyógyszer (termék) árát, és az arra jutó áfa összegét, mint az eredeti térítés ellenében értékesített gyógyszerről kiállított számla szerinti ellenérték és áfa-jának helyesbítését.

- Tehát az eredeti értékesítés áfa-köteles, de az engedmény csökkenti utólag az adó alapját.

- A helyesbítő számlán a teljesítési időpont megegyezik az eredeti gyógyszerbeszerzésről készült számlán lévő teljesítési időponttal, de az áfa helyesbítése azt a bevallási időszakot érinti, amelyben a helyesbítő számlát kiállították, ezért nem kell önrevíziózni a helyesbítés – azaz az engedmény – miatt.

- Számvitelileg ez a helyesbítés csak akkor okoz önrevíziót, ha egy mérleg fordulónap (azaz egy éves zárás) beékelődik az eredeti számla kiállítása és a helyesbítő számla kiállítása közé, és a kórháznál vagy gyógyszertárnál a mérleg fordulónapján már nincs meg a készlet, mert az már felhasználási célra kiadásra került a kórházi osztályok részére vagy értékesítették azt, illetve ha az eladónál (nagykereskedőnél) a helyesbítő számla a mérlegkészítés időpontja után kerül kiállításra. A gyógyszertárnál, illetve a kórháznál csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét, illetve az előirányzat felhasználás értékét, a nagykereskedőnél pedig az értékesítés nettó árbevételét. Így a gyógyszertárnál és az nagykereskedőnél az adóalapot (társasági adó, illetve egyszerűsített vállalkozói adó) módosítja a helyesbítés.

- Az ilyen engedményt nem előre nyilvánosan meghirdetett feltételek alapján adják, hanem a két fél külön megállapodása szerint, általában minőségi kifogáshoz, a szerződéstől eltérő teljesítéshez kapcsolódik.

- Számviteli kezelésük alapján a természetben, utólag kapott engedményként megjelenő gyógyszer ilyenkor annak teljes árán kerül be a nyilvántartásba, míg az ellenértékért kapott gyógyszer az engedményként kapott gyógyszer árával, mint engedménnyel csökkentett készlet kerül a nyilvántartásba.

 

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy valamely ellenérték fejében történő gyógyszer értékesítéshez kapcsolódóan – ellenérték nélkül – átadott további gyógyszerek vagy termékek csak abban az esetben értelmezhetők és számolhatók el engedményként, ha azok megfelelnek az előzőekben ismertetett jogszabályi feltételeknek. Ellenkező esetben azokra a térítés nélküli eszköz átadás-átvétel szabályait kell alkalmazni a feleknél. Mivel a „rabat” jogszabályilag nincs definiálva és azt sem a számviteli jogszabályok, sem az adótörvények nem szabályozzák, ezért azt csak akkor lehet engedményként elszámolni, ha az arra vonatkozó felek közötti megállapodás megfelel a hivatkozott jogszabályi feltételeknek.

 

A Magyar Gyógyszerész Kamarának – a Pénzügyminisztérium felé írásban feltett – azon kérdésére, hogy miért nem alkalmazható a rabatra (a gyógyszer formájában kapott engedményekre) az áfa-törvény 7. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt előírás, amely azt határozza meg, mely események nem minősülnek termékértékesítésnek, a következő válasz adható, mintegy összegezve az engedmények kapcsán az előzőekben kifejtett álláspontot:

A hivatkozott törvényhelyen szereplő, termékértékesítésnek nem minősülő, „vállalkozási célból ingyenesen átadott termékre” az áfa-törvény fogalom meghatározást ad a 13. § (1) bekezdésének 35. pontjában, amely szerint olyan termékátadás, illetve szolgáltatásnyújtás minősül ilyennek, amelynek célja az értékesítésre szánt termék, illetve szolgáltatás ismertetése, kipróbálása, amennyiben ez az adóalany gazdasági tevékenységének érdekében, bevételének növelése céljából történik. A vállalkozási célból ingyenesen átadott termék áruminta jellegét a csomagoláson fel kell tüntetni. Az a termékátadás, amely nem illeszthető a hivatkozott fogalom-meghatározásba, az áfa-törvény 22. § (4)-(5) bekezdése, valamint (9) bekezdése szerinti engedményként kezelendő.

 

Megjegyezzük, hogy a számviteli törvény külön nem nevesíti az áruban, természetben kapott engedményeket csak a pénzben kapott engedményekről rendelkezik. Ennek megfelelően, a következő engedményeket különbözteti meg:

= a felek által szerződéskötéskor megállapított engedmény, amelynek összegével csökkentett ellenérték kerül be az eredeti számlába, így azon az engedmény általában külön tételként nem is szerepel. Az eladónál az engedmény miatt eleve alacsonyabb lesz az elszámolt árbevétel a vevőnél pedig a beszerzett eszköznek alacsonyabb lesz a bekerülési értéke;

= a felek által a szerződésben rögzített feltételek alapján – általában a nem szerződés szerinti teljesítés, a jótállás, a minőségi hiba, vagy a szerződés módosítás miatt – utólag kapott engedmény, amely az eredetileg értékesített eszközhöz – a készlethez – közvetlenül hozzárendelhető, annak beszerzési értékét utólag csökkenti a vevőnél, illetve az eladónál – az eredeti számla helyesbítése mellett – utólag csökkenti az árbevételt és ehhez kapcsolódóan, az előzetesen felszámított, illetve fizetendő áfa összegét;

= az eszközhöz közvetlenül hozzá nem rendelhető, utólag kapott – nem számlázott – engedmény, amelyet általában bizonyos forgalomnagyság alapján utólag adnak, nem áfa-s, nem számlaköteles és aki adja, annál egyéb ráfordításként jelenik meg, aki kapja annál egyéb bevételként könyvelendő (a korábban beszerzett eszköz bekerülési értékét nem módosítja);

= az előírt fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezéshez kapcsolódó engedmény, amely, szintén nem áfa-s, nem számlaköteles, aki adja annál pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként jelenik meg, aki kapja annál pénzügyi műveletek egyéb bevételeként könyvelendő (a beszerzett eszköz bekerülési értékét nem módosítja).

A számviteli törvénynek a „tartalom elsődlegessége a formával szemben” alapelve értelmében a gazdasági eseményeket a gazdasági tartalmuk szerint kell megítélni, így ha külön nem rendelkezik egy gazdasági esemény elszámolásáról a törvény, akkor azt tartalma szerint az ahhoz hasonló gazdasági eseményekkel azonosan indokolt kezelni. Ezért bár a természetben kapott engedményekről külön nem rendelkezik a számviteli törvény, azokat tartalmuk szerint kell megítélni – mivel a kapcsolódó adótörvények is elfogadják engedménynek – és besorolni a jelenlegi engedménykategóriák közé.

 

5. Igen alacsony képviseleti értéken eladott gyógyszerek beszerzése

 

- az áfa-törvény és a számviteli törvény is termékértékesítésként kezeli, és csak akkor vizsgálja annak tartalmát az áfa-törvény, ha egymástól nem független felek között történt az értékesítés;

- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. §-ának (7) bekezdése alapján azonban az ügyletet a valódi gazdasági tartalma alapján kell minősíteni. Ezért az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható. Így ha adózást kerülnek el vele a felek, akkor az utólagos ellenőrzés alapján azok megadóztathatók;

- a Ptk. vonatkozó rendelkezései alapján is aggályosnak tekinthetők az irreálisan alacsony, illetve „1,-Ft-os ellenértéken történő értékesítések véleményünk szerint; mivel a szerződés adásvételi jellege megkérdőjelezhető.

 

ELLÁTÁSRA TÖRTÉNŐ KIADÁS AZ EGYES RÉSZLEGEKNEK

 

Az intézményeken belüli keretfelhasználásról az intézmény belső szabályzatai szerint dönt, így mivel az adományként térítés nélkül kapott gyógyszerek egyébként is külön vannak nyilvántartva, azoknak az osztályokra való kiadását, nem kell kötelezettség előirányzat felhasználásnak tekinteni az adott osztály szempontjából. Célszerű az ilyen gyógyszerekről egy osztályokra lebontott ingyenes adományként kapott keretet is meghatározni és az összes ilyen gyógyszert ennek megfelelően kiadni az osztályokra, azzal, hogy az nem minősül kötelezettség előirányzat keret felhasználásának.

 

EGYÉB, AZ EGYEZTETÉSEN ELHANGZOTT KÉRDÉSEK

 

Felmerült a kérdés - az Egészségügyi Minisztériumban e témában folytatott egyeztetés során -, hogy miként kell eljárni azon kórházaknak, amelyek a beszerzett gyógyszereik egy részét az intézmény gyógyszerellátására fordítják (az egyes osztályokra történő kiadás útján), más részét pedig privát módon értékesítik, mint a magán vállalkozásként működő gyógyszertárak.

E kérdésben további egyeztetésekre van szükség a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a szakma (elsősorban a kórházak) között, a tekintetben, hogy ez milyen feltételek mellett folyik a gyakorlatban. Mindenféleképpen külön kell választani azt az esetet, amikor a kórház területén egy magán vállalkozásként működő patika van, amely a kórház részére, mint egy kiszervezett tevékenységként ellátja a gyógyszerek beszerzését, de azt a kórháznak privát patikaként eladja, és mellette betegek részére közvetlenül is értékesít gyógyszereket, attól az esettől, amikor maga a kórház szerzi be a gyógyszert – tehát annak egy részlege foglalkozik e tevékenységgel, amely a költségvetési intézményhez (kórházhoz) tartozik – és az egyes osztályok gyógyszerellátása mellett privát értékesítést is végez a betegek részére.

Az első esetben egy olyan gyógyszertárról van szó, amely vállalkozásként működik a költségvetési intézménynek nem része, önállóan gazdálkodik és saját beszámolókészítési kötelezettsége van, továbbá a megfelelő adótörvények szerint adófizetésre kötelezett.

A második esetben viszont egy olyan kórházról (költségvetési intézményről) van szó, amely vállalkozási tevékenységet is végez a humán egészségügyi ellátás mellett. Ez utóbbi intézményeket meg kell különböztetni az olyan költségvetési intézményektől, amelyek csak a költségvetési szervekre vonatkozó szabályoknak megfelelő tevékenységekkel foglalkoznak, ezek speciális adószámot kapnak, az eszköz beszerzéseik és az igénybevett szolgáltatásaik kapcsán felmerült előzetesen felszámított áfa összegét meg kell osztaniuk adóköteles és adómentes tevékenység között vagy tételes módon vagy arányosítás útján, továbbá a privát értékesítés tekintetében a vállalkozásként működő patikákkal azonosan kell eljárniuk minden szempontból (a gyógyszerkészletet e szerint meg kell osztaniuk, és a vállalkozási tevékenységük után adóznak a különböző adótörvények szerint, a gyógyszerek fogyasztói árában a nagykereskedelmi árkedvezményeket érvényesíteniük kell stb.).

 

Budapest, 2006. június „ .”

 

Üdvözlettel:

 

Szikszainé dr. Bérces Anna