2024
.
Magisztrális gyógyszerkészítés
Gyógyszerbiztonság
Gyógyszerterápia
Klinikai gyógyszerészi szolgálat
Previous Next Play Pause
Pénz, pénz, pénz...Neves szakemberek arra kérik a pénzügyminisztert, hogy az egészségügyi közkiadások tervezésekor vegye figyelembe, hogy a magyar népesség egészsége sokkal rosszabb, mint a hasonló fejlettségű országok lakosságáé, és ezért nagyobb arányú közkiadások lennének indokoltak

Azt javasolják továbbá, hogy a csökkentés helyett fektessenek be az egészségügybe, amint azt a nálunk fejlettebb országok teszik. A befektetés eredményeképpen a jelenlegi 7%-ról akár 10%-ra is nőhet a szektorban foglalkoztatottak aránya, és a 2008-as 4%-ról 11%-ra, a fejlett EU tagországok szintjére emelkedhet a szektorban előállított GDP részaránya.

"Ön a Heti Világgazdaság 2009. szeptember 5.-i számában megjelent interjújában a következőket válaszolta egy kérdésre: Azt hiszem, a mostaninál kevesebbet már nem lehet az egészségügy finanszírozására fordítani. Most GDP-arányosan nagyjából annyit fordít erre az állam, mint a hozzánk hasonló fejlettségű országok.

Két okból is hibásnak tűnik azonban ez az érvelés, bár az adatok látszólag alátámasztják.

Először, hasonló arányú egészségügyi közkiadás akkor lenne indokolt, ha a lakosság egészségi állapotából fakadó szükséglet is hasonló lenne. A magyar lakosság egészsége azonban - ezt tények sora igazolja - messze elmarad a fejlettségi szintjén elvárhatóhoz viszonyítva! Csak egyetlen példát kiragadva: míg a magyarok várható élettartama 73 év, addig - a hasonló fejlettségű országokkal összehasonlítva - 75 a lengyel, 74 a szlovák és 77 év a cseh lakosság esetében. Ha az elmúlt 10 évben Magyarországon a valamivel kedvezőbb szlovák halandósággal számolhattunk volna, 90 ezerrel kevesebb honfitársunkat veszítettük volna el!


Másodszor, az egészségügyi kiadások egy részét a nemzetközi piacon beszerzett orvosi eszközök, gyógyszerek teszik ki. Emiatt minél alacsonyabb egy országban a GDP, annál hátrányosabb helyzetben van az ott élő lakosság, hiszen az állam kevesebbet tud világpiaci áron beszerezni ezekből a termékekből. 2007-ben Magyarországon - az összehasonlítható, folyó áron számolt - egy főre jutó egészségügyi közkiadások az OECD átlagának mindössze 61%-át tették ki, Lengyelországban ez az érték 46%, Szlovákiában 65%, a Cseh Köztársaságban 87% volt.

A fentiek alapján mindenki levonhat két következtetést: (1) Mivel a magyarok egészsége rosszabb a hasonló gazdasági fejlettségű országok lakosságához viszonyítva, nagyobb arányban lenne szükséges az egészségügyre fordítani. (2) Alacsonyabb GDP esetén, csak nagyobb arányú egészségügyi közkiadások biztosítanának a magasabb GDP-vel rendelkező országokhoz hasonló szintű egészséget.

Tisztelettel kérjük, hogy a költségvetés kialakításakor vegyék figyelembe a fentiekben megfogalmazott érveket is. Fordítsanak végre a korábbi trenden, ne csökkentsék tovább, sőt növeljék az egészségügyi közkiadások mértékét!

Az OECD kutatói egy tavalyi tanulmányukban kimutatták, legalább 2 évvel lenne hosszabb a magyarok várható élettartama, ha - minden mást változatlannak feltételezve - az egészségügyi közkiadások szintje az elmúlt évtizedben elérte volna az OECD átlagát!

Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal is, hogy az alacsonyabb ráfordítás mellett az egészségügyi rendszer hatékonyságának növelése is igen jelentősen javíthatna a magyar lakosság elszomorítóan rossz egészségén. Szerencsés lenne, ha a hatékonyság növeléséhez a Pénzügyminisztérium a forráskivonás helyett találna más ösztönzőket is.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!

Forrás: Weborvos